Szigeteletlen épületek esetében általánosságban elmondható, hogy hő-veszteségük, mint egy 40%-a homlokzati falakon keresztül zajlik le. Viszont jó tudni, hogy a hő-veszteség további 30%-a a tetőn, 20-25% a nyílászárókon, 10-15% a padlón keresztül, maradék pedig a kéményeken, szellőzéseken keresztül zajlik le.

Ezen számok ismeretében, ha van rá anyagi lehetőségünk, megint csak célszerű rendszerben gondolkodni.

Külső falak hőszigetelése mellet a zárófödém vagy padlástér szigetelésével, netalántán régi Geréb tokos nyílászárók felújításával, cseréjével jelentősen csökkentve a hősveszteségeket, fűtési költségeket takaríthatok meg.Csak a falak 8-10 cm vastag EPS hőszigetelése esetén, fűtési költség 15-20% spórolható meg. További megtakarítás a fentebb felsorolt hő veszteségek csökkentésével érhető el.

Ha teljes megújításra vonatkozó költség nem áll rendelkezésre, lehet lépésenként is haladni, megtakarítás összegét következő beruházásra fordítani. Amennyiben pl. a nyílászárók cseréjét későbbiekben akarjuk megvalósítani, falszigetelés kivitelezését ennek tudatában kell elkészíteni, biztosítva a nyílászáró bontásból adódó homlokzatszigetelés sérülés elkerülésének lehetőségét vagy annak mértékének minimumra csökkentését.  
Hőszigetelő rendszer nem 1-2 évre készül, hanem körültekintő, megfontolt kivitelezés esetén 20-25 évre is alkalmas akár funkciójának ellátására. (Fedő vakoló réteg megújítása ennyi idő alatt, szükségessé válik.) Visszatérve fejezetük vezér kérdéséhez, ma, mi azt javasoljuk, hogy 10 cm-nél vékonyabb hőszigetelésben ne gondolkozzunk, ez a minimum.

A világ az energiaköltségek csökkentése felé halad, minden nemzet ökológiai lábnyomát akarja csökkenteni, energiaköltségei mellet, már azt lehet mondani, hogy divat lett ez a szemlélet s ezt most jó értelemben érett. Az energia árak növekednek. Mai piaci árakat figyelembe véve számításokkal azt igazolták, hogy hőszigetelésbe fektetett összeg átlag 10-15 év alatt térül meg. De az energia árak évről-évre növekszenek, ha ezt is figyelembe vesszük, akkor nem nehéz belátni, hogy befektetett összegünk kevesebb, mint 10 év alatt fog megtérülni. Azt hiszem azt azért mindenki sejti, hogy a gáz, kőolaj ára az elkövetkező években nem csökkenni fog.

 
Energia politika szempontjából Európában Németország a legelőrehaladottabb. Magyarország próbálja a jó példát követni, mint szakmai, mint politikai szinten nagy az egyetértés ebben a tekintetben. Viszont gazdasági helyeztünk Németországéval nem összehasonlítható. Jelenlegi tervek szerint, EU-ban 2020-tól már csak passzív ház építhető, erre - szakaszosan - a magyar szabályozásnak is fel kellene készülnie. Ennek része lenne az, hogy az épületek határoló szerkezeteinek hő átbocsátását folyamatosan csökkentenék annyira, hogy egy négyzetméternyi lakófelületet, egy szezonban 15 kilowattóra energiával lehessen kifűteni. Ezen irányelv alapján, 2020 –ra új épületek határoló falainak hő átbocsájtási tényezőjének értéke 0,15 W/m2K kell, hogy legyen. Ez a mai napon még csak 0,45W/m2K követelmény értéknek felel meg (2006. május 24-i dátummal megjelent 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet).

 
Melléklet táblázatból kiszűrhető, hogy 2020-ra tervezett érték milyen vastag Austrotherm EPS homlokzati szigetelő lappal érhető el.

forrás :