A Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatáról, hogy 2,5 százalékban maximálják a kamatfelárat, elmondta: ehhez fontos figyelembe venni a költségeket, a magasabb országkockázatot és a tőkekövetelmény-szabályozást, ami Magyarországon szigorúbb a környező országokénál. Hozzátette, még folyamatban vannak a tárgyalások a bankszövetség és a jegybank között, de úgy vélte, nem elképzelhetetlen, hogy legyen valamilyen maximum, azonban fontos, hol húzzák azt meg. Az igazgató szerint tavaly az új lakások irányába tolódott a piac, Budapesten 500 és 1000 lakásos ingatlanfejlesztési projektek is megjelentek, míg vidéken a 20 lakásos fejlesztés a tipikus, az 50 lakás már a "plafont" jelenti.
A jelzáloghitelekről elmondta, minden hatodik lakáshitelt a K&H folyósítja, átlagos összege 8 millió forintra emelkedett, ez Budapesten magasabb, vidéken alacsonyabb, a futamidő továbbra is 16-18 év. A szakember nem tart attól, hogy a lakosság túlzottan eladósodik, az adósságfék szabályozás és szigorúbb jövedelemvizsgálat miatt. Rajna Gábor kitért arra, hogy jelzáloghiteleknél egyéves kamatperiódust választ az ügyfelek 62 százaléka, míg ennél hosszabbat 32 százalékuk. A tipikusnak mondható, 8 milliós felvett hitelnél 20 év alatt átalagosan havi 43 ezer forint a törlesztő az egyéves kamatperiódus esetében, míg 5 éves kamatperiódusnál ez 48 ezer forint a K&H-nál - ismertette.
Az igazgató szerint a lakásárak emelkedése az új lakások irányába tolja a keresletet, mert a használt lakások ára is jelentősen nőtt és az új lakásokhoz nagyobb támogatást lehet igénybe venni.
forrás:mti
